Teremtésigazság

A teremtés ha hiszel Istenben hiszed a teremtés igazságát is

 

A teremtésről a mai világunkban nagyon sok tények ugyanakkor tévhitek keringenek, főleg amióta a Darwin elmélete befészkelte magát az emberi tudatba. Fontos tudnunk ha hiszünk Istenben hinnünk kell az ő nagyságában hatalmasságában miszerint ő az egek és világmindenségek teremtője, és nem több millió éves a semmiből kialakuló evolúciós folyamatok részei és lecsapódásai vagyunk...

2.rész.

      Válaszok ateisták és szkeptikusok gyakori ellenvetéseire a keresztyén hit ellen írta Cserháti Mátyás, M.Sc. Pető Hunor, M.Sc.

1. Az ateizmus azért jobb a vallásnál, mert szabadon enged gondolkodni, és nem kell valamelyik vallás előre adott válaszait vakon elfogadni.

Miért lenne ennyire szoros kötelék a vallások és az Isten hit között? Vallásból sok fajta van, mint például monoteista, politeista vallások, vagy ahol az istenség nem ennyire határozható meg, mint a panteista, illetve az animista vallások. Ezért az ateizmust is egyfajta vallásként kezeljük, mint ami azt állítja, hogy nincs Isten. A vallás a körülöttünk lévő valóság magyarázata. Más szóval a vallás „szubjektív világnézet"-ként határozható meg1. Ennek oka, hogy az ember saját elméjével nem ismerheti meg az egész világegyetemet. Egyfajta gondolkodási rendszerre van szüksége, hogy megmagyarázza a világmindenség (illetve az istenhívőknél a természetfölötti szféra) jelenségeit. Ezt a gondolkodási rendszert viszont nem lehet teljesen kiiktatni, mert akkor értelmetlenné válna a gondolkodás. A tudományos módszernél is egyszerűbb fogalmakkal határozzuk meg a bonyolultabbakat, és értelmetlen lenne minden újabb fogalmat a semmiből felépíteni. Ezért a természettudományok világában létezik tovább nem egyszerűsíthető axiómarendszer2. Emiatt senki nem mondhatja, hogy ő nem vallásos, azaz, hogy nincs világnézete, mert ezzel azt mondaná, hogy minden objektív ismeret birtokában van.
A tudományos módszer és a tudományos gondolkodás előretörésével sok emberbe beleivódott az a nézet, hogy az igazi megismerés kizárólag a természettudományos módszer kísérleti alkalmazásával történhet. így mivel Isten eleve természetfölötti, így sok ateista úgy gondolja, hogy Isten jelenléte fölösleges, és egyszerűen nem foglalkozik vele többet. Ezt hatványozza az evolúcióelmélet. Az igaz, hogy egy ideig a természettudományos módszer alkalmazásával sok egymástól független tényt lehet feltárni, de idővel az ember a megfigyeléseire, illetve kísérleti tényekre alapozva elméleteket állít fel, amelyek idővel axiomatikusan rögzülnek. Ilyen az evolúcióelmélet. újabb, valamint más jellegű megfigyelések, illetve kísérleti tények felhalmozásával az egyes elméletek megdőlhetnek és paradigmaváltás következhet be. De mivel a természettudományos megfigyeléseket, illetve kísérleti tényeket a végtelenségig lehet folytatni, így soha sem lesz állítható, hogy egy elmélet be van bizonyítva. Ezt a tudományfilozófusok is elismerik. Az empírikus tudományokban például Karl Popper cáfolati módszerének használata igen elterjedt3,4.
A valóság teljes ismerete (akár legyen benne a természetfölötti szféra is) viszont már csak Istenhez köthető. Mivel meghatározás szerint Isten mindent tud, így csak egy mindentudó Lény tudásának közvetítésével lehet megismerni a valóságot. Ez a Biblia a keresztyéneknél. Az ateisták, mivel nem hisznek Istenben, (felfogásukból eredően) egyszerűen elvágják maguktól azt a lehetőséget, hogy a teljes valóság ismeretéhez jussanak.

2. Az ateizmus azért jobb a vallásnál, mert nem támaszkodik semmiféle szent iratra.

Az igaz, hogy a Bibliát minden egyes keresztyénnek el kell fogadnia, mert éppen a benne levő világnézet megélésétől lesz valaki keresztyén (Krisztianousz = Krisztus követője). Ennek ellenére a teológia is tudományos módszerekre épül; külön tudomány az, hogy miként kell értelmeznie a Bibliát. A leghelyesebb, ha arra hagyatkozunk, hogy az egyes bibliai igék egymást magyarázzák és alátámasztják, és így egy harmonikus egészet alkotnak, ahol a részigazságokat az általánosabb igazságok fényében kell megmagyarázni. Meg kell említenünk, hogy ilyen értelemben a Biblia értelmezése is fejlődésen ment keresztül. Külön hangsúlyozzuk, hogy nem tartjuk biblikusnak a római katolikus egyháznak azon gyakorlatát, miszerint a Bibliát egyedül a katolikus egyház Tanító Hivatala tudja hitelesen magyarázni. A biblikus igeértelmezés elsőbbséget élvez mindenféle hagyománnyal szemben.
Az előző pontnál megállapítottuk, hogy minden ember rendelkezik szubjektív világnézettel, mivel lehetetlen teljesen ismerni a fizikai valóságot. Ezért az emberek szubjektív világnézete valamilyen formában megtalálható, legyen ez akár egy szent irat, mint a Biblia, vagy a Védák könyve, vagy csak egyszerűen valamilyen axiómarendszer, amit az emberek a fejükben tartanak. Magyarul a szubjektív világnézet megléte teljesen független attól, hogy írott formában van jelen, vagy sem. Az ateisták ilyen értelemben nem mentesek a sajátos „szent iratoktól". Egyébként a felvilágosodástól kezdve az ateista irodalomban megfigyelhető egyfajta folyamat, amikor a sokszor visszatérő gondolati elemeket rendszerezik, és leírják. Példaként hadd álljon előttünk a marxista filozófia, ami az ateisták számára a legnagyobb szabású kísérlet volt arra nézve, hogy megszabaduljanak az ideológiáktól és az előítéletektől, és ami saját elemzői szerint dogmatizmusban merevedett5,6,7. Anekdotaként meg lehet említeni azt, hogy egyes ateista, evolucionista biológusok mennyire szentként kezelik saját nagynevű szerzőiket. Az ateisták például a következő néhány axiomatikus állítástól nem tudnak eltekinteni, amikor világnézetükről van szó:

• Egyedül a természet az, ami volt, van, és valaha is lesz. Isten felesleges.
• Csak természeti folyamatok által lehet megmagyarázni a körülöttünk lévő világot.
• A Föld nagyon öreg, ezért az evolúció végbemehetett.
• Az élet mai formája lassú átalakulással jött létre, evolúcióval, ami ma is tart.

3. A tudomány már megcáfolta Isten létét. Occam borotvája azt mondja ki, hogy ha valamit meg tudsz magyarázni egy bizonyos entitás nélkül, akkor tedd azt. így Isten felesleges, mert nélküle is meg lehet magyarázni a természeti jelenségeket.

Itt eleve le kell szögezni, hogy Isten természetfölötti, így természettudományos eszközökkel nem vizsgálható. Ezért Occam borotvája nem alkalmazható Istenre. Különben is, ha Istenre lehetne hivatkozni egy természettudományos elméletben, akkor a legegyszerűbb módon tegyük. Hivatkozzunk Rá, amikor a világmindenség keletkezését tárgyaljuk. így el lehetne vetni mindenfajta evolúciós magyarázatot, és csupán arra hivatkozni, hogy mindent Isten természetfölötti módon teremtett meg.

4. Isten létét, annak kell bizonyítania, aki ezt állítja. így az alapbeállítás az, hogy Isten nem létezik.

Ez az érv egy volt ateistától, Anthony Flew-tól származik9. Azt szemlélteti, hogy az ateisták is vesznek át mémeket egymástól10. Ahogy már korábban említettük, az ateisták egyik alapvető „hittétele", hogy Isten felesleges, csak a természet van. Ezért úgy gondolják, hogy a keresztyéneknek kell bizonyítékot adniuk arra, hogy Isten létezik, ha igazolni akarják ezt nekik. Az igaz, hogy a keresztyénség igazolásához hozni kell bizonyítékokat, de igazságtalan az az alapbeállítás, hogy Isten nem létezik, hiszen ezzel az ateisták saját axiómájukat kényszerítenék rá a keresztyénekre. Mellesleg az ateisták logikáját követve kijelenthetnénk, hogy alapbeállítás, hogy van Isten, és az ateistáknak be kell mutatniuk, hogy ez nem igaz. Elvégre bebizonyítani azt, hogy valami nem létezik, szintén bizonyítási feladat. Például, aki ismeri a gráfelméletet, tudhatja, hogy egyáltalán nem könnyű feladat nagy gráfoknál bebizonyítani a Hamilton-út hiányát. (A Hamilton-út egy olyan út a gráfban, ami a gráf minden egyes pontját magába foglalja, az út pedig élek és pontok egymásutánisága)11. Az az állítás, miszerint az ateisták nem azt mondják, hogy Isten nem létezik, hanem helyette nem mondják azt, hogy Isten létezik csupán, vagy azt mondják, hogy felesleges, csupán játék a szavakkal. Attól még ott lesz mellettem három CD az asztalon, ha senki nem is törődik a létezésükkel. Hasonlóan fontos Isten létezésének a kérdése, még akkor is, ha az ateisták nem is törődnek vele.

5. Olyan sok bűnt követtek már el a keresztyének a múltban, hogy biztos, hogy rossz az a gondolkodási rendszer, amiből kiindulnak. Az ateisták nem öltek meg senkit a hitéért.

Az tény, hogy a keresztyének történelmük során sok bűnt követtek el. A keresztyénség és a katolicizmus különbségtételénél12 viszont meg kell jegyezni, hogy az inkvizíció, illetve a keresztes hadjáratok nem a keresztyének számlájára írandó, hanem a katolikus egyházéra, hiszen ezek következetesen a katolikus egyház tanításából, illetve egyházi határozataiból fakadtak (például az 1514-es lateráni zsinaton ítélték el az eretnekeket az Inkvizícióra)13. Azt is hadd említsük meg, hogy a keresztyének az emberi társadalmakban mindig az összlakosság igen kis százalékát képviselték, sőt a legtöbbször csak ezrelékeket. Fontos dolog az is, hogy ha egy keresztyén ember bűnt követ el, az nem a bibliai világnézetéből ered. A keresztyének, mint emberek, szintén bűnösök, és lehet, hogy éppen egy gyenge pillanatukban hitükkel ellentétesen cselekszenek. Ezt minden keresztyén beismeri. Az ateisták is hitükkel ellentétesen cselekszenek, amikor elmennek a templomba. Sőt, sok templomba járó ember is csak vallásos, névleg keresztyén, akinek nem volt semmiféle megtérési tapasztalata. A templomi prédikációk arra (is) szolgálnak, hogy az emberek hallgatva az üzenetére, megtérjenek, vagyis nem keresztyénből keresztyének legyenek. Minden keresztyén hitünk szerint Isten gyermeke, ami azt jelenti, hogy Isten foglalkozik vele, és jó cselekedeteket hoz ki belőle. így, aki kirívóan nagy bűnt követ el, mint Hitler, az biztosan nem lehet keresztyén.
Az ateisták is sok-sok embert öltek meg azért, mert valamilyen valláshoz tartoztak. A legismertebb 40 magyar református lelkipásztor példája, akiket azért öltek meg, mert levelet írtak Sztálinnak, hogy térjen meg. Ide sorolhatók a marxizmus áldozatai, akiknek száma Mark Humphrys humanista kutató szerint több mint 100000000.14 Emiatt az emberi történelem leggyilkosabb ideológiájának mondható.
Ettől függetlenül elfogadjuk, hogy sok rendes ateista van, és hitünk terjesztésénél nem azt nézzük, hogy ki, mikor, hány embert ölt meg. Mindannyian felelősek vagyunk egymásért.

6. A teremtés természettudományos vizsgálata tudománytalan. Nem lehet természettudományos modellek magyarázatába belevinni a természetfölötti erőket.

Minden ateista egyben evolucionista, és mindenki, aki szó szerint a bibliai teremtésben hisz, szükségszerűen istenhívő. Vannak olyan istenhívők, akik az evolúciót fogadják el. Ezért az ateisták számára rendkívül fontos az evolúcióelmélet védelmezése és a bibliai teremtés támadása. Ezt az érvet a leggyakrabban azoktól az ateistáktól lehet hallani, akik ellenzik a teremtés természettudományos vizsgálatát. Részükről ez a fajta szemlélet a természettudományról alkotott téves elgondolásaikon alapszik. Tudniillik a természettudományt két részre lehet osztani: az empirikus tudományra valamint eredettudományra. Az empirikus tudomány megfigyelve a természetet, tényeket és tapasztalatokat gyűjt, ellenőrizhető és reprodukálható kísérleteket hajt végre. Az eredettudomány viszont a világmindenség keletkezésével foglalkozik, és a kísérleti eredményeket vagy a természetről alkotott tapasztalatokat egy bizonyos szemszögből próbálja megmagyarázni. Nem reprodukálható, mivel a múltban már rég lezajlott eseményekről van szó. Leginkább csak következtetni tud a ma megfigyelhető természeti jelenségekből a múlt eseményeire. Az evolucionizmushoz tartozik ez a szemlélet, és uniformitarianizmusnak nevezik, és abból az ateista gondolatból származik, miszerint csak a természet volt, van és lesz. Ez megint csak egy szubjektív nézőpont. Ilyen nézőpont az is, miszerint a világmindenségben természetfölötti módon jött létre minden. Ezért mind az evolúció, mind a teremtés szubjektív világnézet, axiómarendszerrel, az eredettudományhoz sorolandók.
Gondolatkísérlet: Tegyük fel, hogy Isten természetfölötti erőkkel megteremtette a világmindenséget. E módon megteremtette a tudományos gondolkodásra képes embert is. Ilyen elképzelés mellett a természetfölötti módon létrehozott, tudományos gondolkodásra képes ember miért nem tehetne fel természettudományos jellegű kérdéseket a világmindenség eredetére vonatkozóan, noha az, mint gondolatkísérletünk elején leszögeztük, természetfölötti jellegű? Természetesen lehetséges. Elvégre a természettudománynak, mint a megismerés egyik folyamatának a célja az igazság megismerése.
Az ilyen jellegű természettudományos kérdések, illetve megfigyelések, modellek, elméletek már nem csak a természetfölöttivel érintkeznek. A bibliai tudományos teremtéstan egyféle eseménysort tár elénk, ami a természetfölöttit és bizonyos természeti állapotokat tartalmaz. A bibliai tudományos teremtéstan célja a Bibliának a természetre vonatkozó állításainak az alátámasztása.

7. A világot kizárólag a természeti folyamatok irányítják. A természet mindaz, ami volt, ami van, és ami valaha lesz is.

Ez megint egy érv, ahol az ateisták eleve kizárják Istent, és nem más, mint hitük egyszerű összefoglalása. Tehetik, de ettől függetlenül senki sem volt a világmindenség létrejötténél, hogy megmondhassa, hogy csak az anyag létezik, amit kizárólag természetes folyamatok és jelenségek irányítanak. Különben is, ilyen kijelentés megtételéhez a világmindenségről minden objektív ismeretnek a birtokában kellene lenniük, mert csak így lenne biztos tudásuk, arról, hogy minden egyes anyagféleség viselkedését csakis kizárólag természetes folyamatok vezérelnek. Ezzel együtt ki kellene zárniuk a természetfölötti Isten létezését, ám ez a természettudomány eszközeivel lehetetlen.

8. Nem érvényesek azok az istenhívő érvek, amelyeket azzal szeretnének igazolni a keresztyének, hogy benne van a Bibliában, így biztosan igaz; mert mi nem fogadjuk el a Bibliát Istentől ihletettnek.

Ezen segít, ha a Biblián kívüli forrásokat szolgáltatunk a Biblia mondanivalójának alátámasztására. Manapság erre a legjobbak a különféle bibliai apologetikai eszközök, főleg a tudományos teremtéstan. Azonban a Biblia mégiscsak különleges könyvnek tekinthető. A 40%-a különböző történelmi eseményeket mond el. Ezért ezen részeit történelemkönyvnek lehet tekinteni. Egy irat történelmi elbeszélésként való elfogadása két dologtól függ: 1. A leírt eseménytől kezdődően mennyi idő telt el. 2. Az adott írást hány példányban őrizték meg. A Biblia sok részét több száz, sőt több ezer példányban őrizték meg, ami a többszöröse egyes világi történelmi műveknek, mint például Julius Caesarnak a gall háborúkról szóló alkotása, ami csak néhány száz évvel a benne foglalt események megtörténte után íródott meg. így leszögezhetjük, hogy a Biblia történelmileg hiteles mű.

9. A keresztyének nem nagyon gondolkodnak. Kritikátlanul teszik azt, amit Istennek tetszőnek vélnek. 
A tudomány területéről erre számos ellenpéldát lehet hozni. Isten azt várja el a megtérő embertől, hogy a gondolkodását 180 fokban fordítsa meg. S azután már ezen új irányban használja, kamatoztassa tovább. Michael Faraday például fiatalon tért meg, és kutatásait azzal a hittel végezte, hogy Isten teremtett világát kutatja, Isten elhívására. Isaac Newton közismerten úgy vélte, hogy felfedezéseit Istennek köszönheti. Mint ember talán még túlzásba is vitte ezt.
Mindezek mellett a keresztyének is bűnös emberek. Nem tökéletes az ismeretük, így sok mindent kénytelenek olyanoktól elfogadni, akiket az adott terület értőinek tartanak. Ez azonban az ateisták esetében is így van. éppen ezért nagyon fontos, hogy ne állítsák be például az evolúciót tudományos tényként, hanem őszintén ismerjék be, hogy ennek is meg van a maga axiómarendszere, s lehetőség van a megdöntésére. Mert elég csak egy ilyen vitába beletekinteni, hamar fogunk olyan mondatokat találni, hogy az evolúció bizonyított tény, a halmozódó apró változásokkal az élet mai alakjának kialakulása igazolt, meg hasonlókat, azaz lesznek akik ezeket kritikátlanul átveszik.
Továbbá a keresztyének hiszik, hogy Isten létezik és mindennek a teremtője, és hogy az ő akaratát kell cselekedni törvényei szerint. Hiszik továbbá, hogy Isten létezik, és minden jó forrása, aminek legfényesebb példája, hogy az ő egyszülött Fiát, Jézust a keresztfára adta értünk, hogy megváltást szerezzen nekünk, embereknek. A keresztyének hiszik még, hogy Isten nemcsak így nyilvánította ki jóságát, hanem mindenhatóként Jézussal együtt mindent jót nekik adományozott. A keresztyén ember feladata nem az, hogy naponként kikapcsolja a gondolkodását, hanem az Isten kegyelméből a bűntől felszabadult értelmével igenis gondolkodjon, tegyen, cselekedjen a jóért, Isten dicsőségére. Ezért beszél a Biblia a hit által megvilágosított értelemről (Zsidókhoz írt levél 11. fejezet) és a nagy parancsolatban is benne van hogy szolgáld az úRat a te Istenedet teljes elmédből.
álljon itt egy konkrét példa. Egyszer a második világháborúban az amerikaiak egy német célpontot bombáztak Hollandiában. Véletlenül a bombák sok holland civil házára is hullottak. Nagyon megrettenve tértek haza, azzal a tudattal, hogy éppen azokat a holland embereket bombázták le, akiknek az életét kellett volna, hogy megmentsék. ám később kiderült, hogy azon a napon a lebombázott házakban éppen német katonák állomásoztak, így őket érték a bombák. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy annak ellenére, hogy látszólag értelmetlen dolgok történnek meg, attól függetlenül még hihetünk Istenben, még akkor is, ha nem látjuk meg hogyan tudja jóra fordítani a látszólag elrontott dolgokat.

10. Miért engedi meg Isten a világban a sok értelmetlen szenvedést?

Ez a kérdés az ateisták felől egyfajta csapda. Arra játszanak, hogy Isten nyilván mindenható, így vagy ő hajtja végre, vagy másnak engedi végrehajtani a szenvedést, s így mindenképpen ő érte a felelős. Keresztyénként nem eshetünk abba a csapdába, hogy Istent kezdjük el védeni. Isten pontosan tudta mit miért tesz. S Isten úgy döntött, hogy megmutatja, hogy ő úR a gonosz felett is. Ehhez először mielőtt bármit teremtett volna elhatározta, hogy Jézus Krisztusként, mint aki, az egyik isteni személy maga fogja kimenteni az embereket a gonosz hatalmából. Ezután teremtette csak meg a Sátánt, mégpedig tökéletesre, hogy semmi kifogása se lehessen. Azután Sátán saját magától elájulva felfuvalkodott és így a gonoszság egyedüli forrásává lett, benne született meg a bűn. Ezután Isten tiltott fát tett az édenkertbe, hogy ezen keresztül a jó és a rossz felől tudatlan első ember párt a Sátán becsaphassa. Isten ezt azért hagyta, hogy minden kétséget kizáróan kiderüljenek a szándékai. S ez ki is derült. Azóta minden ember ennek a becsapásnak a következtében Istentől elszakítva születik. Bűnben, így mindannyiunk hozzájárul a világban levő szenvedéshez. ám Isten, mint említettük az ebből való szabadulás lehetőségét már az egész folyamat elkezdése előtt magában elvégezte, s ezt azután számos alkalommal az ember bukása után előre jelezte, s végül ténylegesen is végrehajtotta, Jézus Krisztus kereszthalálával és feltámadásával.
A keresztyének nem azt a kérdést teszik fel, hogy „miért van annyi szenvedés a világban?", hanem azt, hogy „miért van olyan kevés szenvedés a világban?" Tudniillik a keresztyének a Bűnesetben hisznek, aminek folytán az első emberpár a bűnnel együtt a szenvedést engedte be a világba. Nagyon fontosnak tartjuk leszögezni, hogy sokszor az elrontott helyzetekért maguk az emberek a felelősek. Ilyen módon az egyes emberi bűnök egymásra hatnak, és így egymás hatását fokozzák és hatványozzák. Isten a Bűneset hatását jelentősen kordában tartja, törvényekkel és világi hatalmaknak az emberek fölé helyezésével, mert enélkül lehetetlen lenne az élet. Sokszor a rossz helyzetekben az ember jól teszi, ha a dolog jó oldalára tud tekinteni.
Tisztában vagyunk vele, hogy sokan ezt nem fogadják el, mert azt szeretnék, ha soha sem jönne el Isten ítéletének a napja. így inkább letagadják még ennek a legkisebb lehetőségét is. Azon a napon ugyanis ki fog derülni, hogy a világban levő összes szenvedésnek végső forrása Sátán volt. Akkor már senki sem fog tagadni, és magát ártatlannak beállítani. Akkor már minden ember be fogja ismerni, hogy temérdek bűnnel járult hozzá a világban levő szenvedésekhez. ám lesznek olyanok akik ezt már itt a Földön elismerték, és Jézus Krisztusnál bocsánatot kaptak rá, és Isten Jézus Krisztus halálát tekinti bűneikért fizetségül, így megtisztulva Istennel lehetnek majd örökre. és lesznek, akik életük végéig makacsul kitartanak, hogy ők bűntelenek, és ki erősebb, ki gyengébb formában elutasítják a megtérésre való felhívást.
Ha tehát valakinek tényleg értelmetlen a világban levő szenvedés, akkor térdeljen le Jézus Krisztus keresztjénél, aki hordozta a világ bűneit. Mert minden ember egyedül ennek megtétele által menekülhet meg azon ítélet alól, ami azért vár rá, amennyi rész a világ értelmetlen szenvedéséből őt terheli. Akik magukat felmagasztalva, bűntelennek vallják, és azt mondják nincs közük a világ szenvedéséhez, nem okozói, nekik nem kell mankó, azok végül maguknak kell majd fizetniük, egy leírhatatlan Istentől elszakított állapotban.
Aki tehát egy csöpp részt érez magában, hogy hozzájárult a világ szenvedéseihez, s nem másokra akarja ezt ráterhelni, az leborulva a kereszthez, bűnt vallva Jézus Krisztusra bízhatja egész életét, és köszönettel fogadja Isten megbocsátását. Amikor az ember ezt megteszi, akkor tisztában kell lennie vele, hogy ez egy nagyon komoly döntés. Nem földi paradicsom fogja várni, hanem lelki és esetleg fizikai üldöztetés. A még meg nem tért barátok, családtagok kisebb nagyobb mértékben ellenségesen fognak ezért hozzá viszonyulni. ám Jézus Krisztus azt ígéri cserébe, hogy ő mindig vele lesz Szentlelke által és belső békességet nyújt. Aki ezekkel együtt elfogadja a Szabadítást, az ezzel életét teljesen Istenre bízta, onnantól már ezt a döntését, nem vonhatja vissza. Itt érdemes szóban megköszönni a bűnbocsánatot, s hogy Isten vezeti innen az életét a megtérőnek, ezzel is hitéről téve bizonyságot.

11. Az ateizmus áll a legjobban összhangban a tudományos gondolkodással, hiszen megengedi a kételkedést, amit viszont a vallásnak rossz, hiszen tagadhatatlan vallási tételeket tűz ki a hívőknek.

Gondolom, aki ateista és ilyet állít, teljesen meg van győződve ennek az állításnak az igazságtartalmáról. Ha pedig igen, akkor miért nem engedi, hogy ebben kételkedjünk? Mint látjuk, ez ateista hittétel, hiszen a vallási hittételek (legyenek akár ateista vagy teista hittételek) foglalkoznak az igazság megismerhetőségével; annak lehetőségével is. Keresztyénekként pedig azt állítjuk, hogy az abszolút igazság megismerhető lényegénél fogva, hiszen az abszolút igazság Isten egy lényegi tulajdonsága, lévén az, hogy ha bármilyen abszolút igazság létezik a világegyetemben, akkor ennek legalább köze kell legyen Istennek.

Az ateizmusból logikus módon a rasszizmus következik.

A. Az ateisták azt állítják, hogy nincsen Isten, és minden csak a személytelen evolúció folytán fejlődött ki, természetfölötti beavatkozás nélkül.
B. Minden élőlény fejlődik, még az ember is.
C. Még ha manapság nem is fejlődik látható módon az ember, ettől függetlenül az ember a múltban kifejlődött, és a jövőben is fejlődni fog, így a rasszok között eleinte apró genetikai különbségek keletkeznek, majd idővel egyre nagyobbak lesznek. A genetikai manipulációval az ember is a maga kezébe akarja venni saját fajának fejlődését.
D. Lesznek olyan emberek, akik fejlettebbek másoknál, és így több az értékük, míg más emberek fejletlenebbek, korcsabbak, és kevésbé értékesek. Ez a rasszizmus.

Az ateizmus nem ad legvégső életcélt az embernek.

A. Minden dolognak csak akkor van értelme, ha lesz következménye.
B. Az ateisták azt állítják, hogy Isten felesleges, és így nincs feltámadás sem örök élet. A halál megsemmisülés.
C. Ha a halál megsemmisülés, így az élet következmény nélküli, tehát értelmetlen.
D. Ha az életnek nincsen legvégső célja és így értelme, akkor bármit megtehetek vele. Legyen ez paráznaság, gyilkosság, kábítószer (az Ateista Honlapon nyíltan el is mondják, hogy a kábítószerre folyamodnak egyes ateisták), és a legvégén pedig esetenként az öngyilkosság.